We are all mad here.

Gondolsz egyet és egy sms-el szétbarmolsz mindent, aztán amikor már éppen viszakoznál a másik fél bebizonyítja neked, hogy éppen le se szarja, hogy miket irogatsz neki és egy lépést sem hajlandó a döntésed ellen tenni, és akkor eljön az a pillanat, amikor rájössz, hogy mekkora hülye vagy, hogy ezt eddig nem tetted meg és a "minden rosszban van valami jó." bizonyításaként a tudat veled marad... " Igen, fáj és mindennél jobban hiányzik, de ebben az esetben jól döntöttem..."

Nah majdnem lett egy spontán bulink.! (:

Köszii Szöszii.!! 
:D (:

Ambivalens. Irónia. / Ma túlságosan jól éreztem magam veled... ez gáz?/ Költői kérdés... mindenki tudja, hogy a válasz igen...(:

Nem értem miért mondják azt, hogy egy ember nem kifejezhető számokban... pénzi értkékben. Persze az a normális ha ez tényleg így van, én sem tudom és nem is akarom megmondani, hogy 'mennyit érnek' a barátaim számokban, mert nincs akkora szám, de úgy nézki, hogy tudom, hogy mennyit érek én, mennyi az én áram... 500 Ft. Mindösszesen egy energiaital és féldoboz cigi. Ohh.. majd elfelejtettem, egy hétvégére kölcsönadott fényképező is... ha ez számít valamit. Büszkének kéne erre lennem? Örülnöm kéne neki? Valahogy csak szánalmasnak érzem... Nem a kúrváknak szoktak fizetni a szexért? Túlságos elvonatkoztatás erre gondolni? Ha nem lenne szörnyike látnál egyáltalán még többet?

Egyszerűen imádom a költői kérdéseket.

" I'm just waiting for this to come... something to happen... but u know what Stella? maybe I'm just tired of waiting..." Ted Evelyn Mosby. (L)

nyugi érzem én az iróniát... 

nem szánalmas, hogyha már nincs valaki akkor minden ráemlékeztető dologhoz ragaszkodsz? Mindennek aminek köze van hozzá szorítod? Pedig ezek a dolgok még együttesen sem adják vissza azt, amit keresel...amit úgy igazán akarsz.

P.S.: :D :D :D :D kakaóbab. (L) 

Mire várunk? Valaki magyarázza meg nekem, hogy mire várok...  A miért az hamarabb megvan. Csak várok arra, hogy megtörténjen, közbe nem tehetek érte vagy éppen ellene semmit, és a világ legtürelmetlenebb emberének ismerve magam már így is álomhatárokon túl lévő falakat döngetek az idővel, miközben nem csinálok mást csak magammal fightolok és semmi nem történik. Mindez hosszú időn keresztül annyira kibírhatatlan.. főleg ha már a célt sem látod, és az egész dolog értelmét vesztette. Hogyha tudod, hogy úgyis rosszul jössz ki egy helyzetből, a lehetőségek pedig ott úsznak el melletted, akor miért ragaszkodunk hozzá? Sokkal egyszerűbb lenne feladni és csak továbbállni... miért nem tudjuk ezt megtenni?

Talán már csak belefáradtam várni valamire ami valószínű soha nem jön el...

Nem tudok belekötni.

" Az hiányzik a legjobban, aki ott ül melletted és mégsem lehet a tiéd..."

Tavaszi Nagytakarítás. Hazaköltözés... vagyis vissza.

Durván durva érzések keveredtek bennem néhány tárgy megtalálása közben és nem egy deja vu-vel lettem gazdagabb. Megtaláltam egy bizonyos barackos pezsgőnek a papírját és tetejét, amivel még oktoober9.-én Gáborkával barátkoztunk össze a parkban. Nem dobtam ki. Megtaláltam egy felsőmet, ami még egy Decemberi éjszakán volt rajtam és azóta sem mostam ki, hanem csak úgy elvolt az egyik szekrényben. Tiszta cigi és kocsma szaga volt... egy darabig ültem felette aztán gondoltam egyet, lementem és beleraktam a mosógépbe. Megtaláltam azt a fényképet amit Gábor csinált rólam oktoober3.-án, kiretusálta,kinyomtatta és írt nekem a hátuljára. Ezt kiragasztottam a falra. Megtaláltam a sálamat, amiről azt hittem, hogy elhagytam az UV-ban, rögtön nevetnem kellett, mert ugye összenyálaztam a kabátod..., és erről a sálról még amúgy is sok minden eszembe jut. Egy torokfertőtlenítő cukorka papírjának a kidobása is kisebb nehézségekbe ütközött. Ezután jöttek a buszjegyek és bérletek, amikről csak úgy pattogtak be az agyamba a dolgok, de ettől függetlenül erős voltam és 2 kivételével mindtől megszabadultam. Ugyanennyi maradt a szeptember 1-je és február 1-je között írt levelekből is, amelyek közül néhányat fájt elolvasni. A naplózott beszélgetéseket már ne is említsem... bár azokból nem volt szívem szelektálni. A hideg zuhany egy kék alapon fehér pöttyös cipőfűző megtalálása volt, amit még nem magamnak vettem karácsony előtt... de sajnos a szekrényem egy mély zugában landolt és azóta nem is vettem onnan elő. Utólag nézve rohadt jól néz ki és már el is döntöttem, hogy melyik cipőmbe fogom elhasználni. A DORKÓMBA.! 

Ma akkorát, de akkorát fogunk bulizni, mint még soha. Mission van, mondjuk a pontozásokkal nem vagyok tisztában, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy ne legyek 0 pontos hajnal2-re.

Azt hiszem mindent lehet kontrollálni, vagy megtanulni kontorollálni, én most eldöntöttem, hogy a "leszarom. nemérdekel." érzés elsajátításába kezdek , aztán hogyha sikeresen elértem a célom a " nempánikolok. uugyisleszvalahogy." lesz a következő. Egész jó úton haladok, bár lehet,hogy csak azért érzem azt,hogy nem érdekel mert fáradt vagyok és még érezni és gondolkodni is lusta vagyok, de szerintem optimista leszek és eldöntöttem, hogy ez nem így van, hanem kontrollálom magam pszicholoogiai úton. pont.

... a fairy tale in a pink cloud...

that's almost everything what my life is about.

Egyik aranyos ismerősöm, aki a világ másik felén, pontosabban Indiában él, úgy jellemezte az írásaimat, hogy 'mixed bag of emotions'... érdekes, de most tényleg úgy érzem, hogy nem vagyok más csak egy 'mixed bag of emotions' .

Süt a nap.! Végre. Die Vögel switchen... sunshine baby.! *.* Bűnnek érzem itt tespedni, amikor végre itt van amire 5 hónapja várok. (:

Ki tudja ki bukkan fel egyszer csak a múltból, és milyen hatással lesz rád. Minden történik valamiért, mindennek oka és következménye van. Az a jó és izgalmas ebben, hogy soha nem tudhatod, hogy miből mi fog kisülni, és ha belevágsz valamibe akkor hova jukadsz ki, még ha nem is számítottál rá, és teljesen más volt a célod.

És igen... minden történik valamiét... (:

A hajam fasza, a sminkem állat, és itt nézem totál egyedül a monitort, miközben kint a süt a nap, nekem pedig teljesen máshol kéne lennem, és legfőképpen nem egyedül.

Remélem azért a monitornak bejövök, ha már így kiöltöztem neki.

Bszdki saját magad buktatod le minden egyes nap. Most vagy ennyire hülye vagy, vagy azt hiszed, hogy én vagyok ennyire hülye... vagy ennyire nem érdekel. Ha valamelyik ezek közül, akkor vagy magad alatt vágod a fát, abban az esetben ha érdekel, ha viszont nem, akkor alattam.

Facebookrol Ctrl+C Ctrl+V

´ Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak, és nagyon boldogok legyünk. ´

Már hónapok óta töröm a fejem, hogy mindenkivel ez lesz, mindenkivel ezt csinálja, mindenki le lesz szarva, mindenki elveszti az értékét és a jelentését...jelentéktelenné válik, mindenkivel elmúlik, mindenki  egy senkivé válik vagy ez csak az én esetemben lett így, mert én unalmas vagyok és érthetetlen, egy olyan valaki akihez türelem kell és sajnálom, de igenis azoktól akik közel állnak hozzám elvárom, hogy szeressenek, hogy csak úgy gondoljanak rám minden indok nélkül, és tiszteljenek annyira, hogy következetesen viselkednek velem, ha már én is probálok egy kicsit hozzájuk igazodni... vagy nagyon.

Aztán azt hiszem most rájöttem, hogy csak én vagyok a kivétel... én nem érek annyit. pont.pont. ennyi. pont.

Tulajdonképpen most is minden egyre világosabbá válik. Csak most negatív irányba is halad. Rossz dolgok is világossá válnak.

De azért megnéztem valakivel a buszból a naplementét.(:

Álmosságom, fáradtságom, hiányérzetem és agyi kiégésem nem ismer határokat.

You need someone to hug, I need someone to love... and behind the fact that I know that, I keep wishing you to kill me. Please dont stop.

egy kis retro. még anno február 16.

A szerelem olyan mint a kábítószer...
Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek, aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed ura tudsz maradni a helyzetnek.
Ha 2 percre eszedbe jut a szeretett valaki  hát 3 órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz és teljesen függővé válsz. Ekkor már 3 óráig gondolsz rá, és csak 2 percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben ugyanolyan rosszul érzed magad mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát hogy megkapja amire szüksége van...
Te is bármit hajlandó volnál megtenni azért a valakiért akit szeretsz...

Mint a hullámvasút. Egyik pillanatban még repülnél olyan nagyon annyira boldog vagy, aztán a következőben meg majdnem sírsz csak mert megláttál egy bejegyzést, egy kommentet... akármit. És elkezdesz kombinálni. Persze az esetek legtöbb részében jól kombinálsz. Magyarázat mindig van és valami hülye tulajdonságodnál fogva elfelejted a rosz előérzetet, de egy kis, vagy éppen lehet , hogy sok idő után rájössz, hogy csak igazad volt.

Az egyetlen ember akinek megengeded, hogy bántson... és ő is él is vele általában. Naívság lenne azt írni, hogy bár lehet, hogy akaratlanul.

Ha nincs ló, jó a szamár is.  Most szívesen megkérdeznék valaki mindent tudó embert, hogy melyik is vagyok... a ló vagy a szamár...?

Annyira, de annyira tetszik ez a szöveg. Mert te is tényleg can take it away at any given moment. és mert én is akarom, hogy hold me.   please...

You've thrown me away
So many times
You can take it away
At any given moment

So would you hold me please
I'm trying hard to breathe
I'm just surviving
So would you hold me please
I'm trying hard to breathe
Stop me from crying

When I see you walking with her
I have to cover my eyes

Every time you leave with her
Something inside me dies

Szerintem azokért az emberekért érdemes élni, akik nem gondolkoznak azon, hogy szeretnek-e, hogy veled akarnak-e lenni, akiknek hiányoznál, ha elmennél, bizonyos helyzetekben előbbre helyezik a te javadat a magukénál és te vagy az első. Akik, hogyha hajnalban hívod őket felveszik a telefont és végighallgatnak, akik veled együtt sírnak egy kiégett buli után, és minden hiba , és rossz lépés után veled vannak, támogatnak és nem az az első mondat, ami elhagyja a szájukat, hogy ' Én bezzeg megmondtam.!' Segítenek a bajban és úgy szeretnek ahogy vagy.! L.

Probably nem ez a fő indok, de ha csak ezen múlna, akkor valószínűleg az első dolgom lenne átcipelni ide a TV-m. By the way ha hiszed , ha nem még taxi is van.

Egyszer amikor kicsi voltam, beleakartam nyúlni egy nagy adag forró vízbe. Persze mindenki mondta, hogy megégeted magad ne tedd. Aztán amikor senki sem figyelt egyszerűen csak beleraktam a kezem. Magamhoz hűen egy szót sem szóltam, miközben szétégettem az egész csuklóm, hanem berohantam a nappaliba és a hólyagokat, amik a megégett bőrömön lettek, egyszerűen csak elkezdtem dörzsölni a szőnyegbe. Máig meg van a nyoma... olyan mint egy máj folt. Ebből megtanultam, hogy forró vízbe nyúlkálni nem olyan vicces dolog. Persze meg kellett tenned, máskülönben nem hiszed el.

A makacsságom ezen a téren változatlan. Hiába mondja mindenki, hogy hülye vagy, ne tedd. Gyere vissza. Minek álltál egyáltalán vele szóba  Ne hagyd, hogy hülyítsenek. Lulu gyere msn-re le kell osztanom a kis buksid...  Ne lépj bele kétszer ugyanabba a vödör szarba. Mintha a falnak mondanák. Egyszerűen csak lepereg. Vannak hibák amiket el kell követned.! Inkább most belevágok és bevállalom ezt a kockázatot, minthogy aztán később azt bánjam, hogy elszalasztottam valami fontosat... Talán nem is vagyok olyan reménytelen eset, és egyszer majd én is tanulok a hibáimból, mint más normális ember.

Felejthetetlennek felejthetetlen volt az biztos... Szerintem tegnap valaki a taplooságnak uuj fogalmat adott. Hogy lehet ennyire hülyíteni valakit? Hogy tud valaki ilyen szinten szinte a másik pofájába hazudni? Aztán meg ennyire gerinctelenül lelépni? Gusztustalan basszus.