Már hónapok óta töröm a fejem, hogy mindenkivel ez lesz, mindenkivel ezt csinálja, mindenki le lesz szarva, mindenki elveszti az értékét és a jelentését...jelentéktelenné válik, mindenkivel elmúlik, mindenki egy senkivé válik vagy ez csak az én esetemben lett így, mert én unalmas vagyok és érthetetlen, egy olyan valaki akihez türelem kell és sajnálom, de igenis azoktól akik közel állnak hozzám elvárom, hogy szeressenek, hogy csak úgy gondoljanak rám minden indok nélkül, és tiszteljenek annyira, hogy következetesen viselkednek velem, ha már én is probálok egy kicsit hozzájuk igazodni... vagy nagyon.
Aztán azt hiszem most rájöttem, hogy csak én vagyok a kivétel... én nem érek annyit. pont.pont. ennyi. pont.
Tulajdonképpen most is minden egyre világosabbá válik. Csak most negatív irányba is halad. Rossz dolgok is világossá válnak.
De azért megnéztem valakivel a buszból a naplementét.(:
