Ráébredtem, hogy nem szeretem, hogy hozzám közelálló személyek olvassák a blogomat. Nagyon jól esik, ha olyanról van szó, de sok konfliktust is okoz. A legtöbbször emiatt nem lehetek őszinte, emiatt kell visszafognom magam és ha nem teszem, akkor jönnek a megjegyzések és a lehordások.
De tudjátok rohadtul nem érdekel.!
Én úgy látom a dolgokat, ahogyan leírom. Nem ferdítek benne, ezek tényeken alapuló érzelmek, és nekem senki ne mondja azt, hogy ne tegyem ezt meg azt nyilvánosságra, meg hogy megalázom.! Nem azért kezdtem el ezt még nagyon régen csinálni, hogy ferdítsek és hazudjak szépeket vagy jelentéktelen dolgokról írjak oldalakat.! Ha az életben az esetek 80%-ban nem mondhatom ki őszintén azt, amit gondolok abban az adott szituációban, akkor legalább itt megtehetem, és meg is fogom tenni.!
Ezen kívül még egy nagyon fontos dolog.
Ha tettél valamit akkor vállald utána a következményeket basszameg.! Igen is ne tagadd le ország világ és magad előtt, mert te tetted, és nem tudod visszacsinálni és nem is akarod, és ez mindenkire vonatkozik.!
Nem várhatjátok el tőlem, hogy miattatok, a rátok való tekintettel korlátozzam a bejegyzéseimet, és azt amit akarok adni. Mert nem kéne csúnyákat írnom, ha nem csináltatok volna semmi rosszat. Nem fogom ilyen emberek miatt , miattatok, megmásítani a napjaim képét és elhallgatni részleteket.
Ez van. Én így látom. Várom a leveleket.!
