remélem... meg szeretnék. tudom azt soha. mert semmit nem tudhatsz. soha. a dolgok nem így működnek, egyszerűen semmi sem biztos. minden változik.rengeteg időnek el kellett telnie és még több dolognak kellett ahhoz történnie, hogy én ezt felfogjam. de már tudom, hogy az az egyetlen egy biztos dolog, hogy nincs semmi biztos pont. én már egy apró jeltől nem képzelem azt, hogy megváltom a világot. egy pillantástól nem gondolom azt , hogy happilyeverafter. én csak mosolyogni szeretnék. magamon. a naivitásomon. és remélem, hogy csak túlkombinálom a dolgokat. remélem, hogy néha annak amit biztosnak hiszek nincsen semmi valóságalapja. vigyázok azzal, hogy mit kivánok és próbálok belegondolni a döntéseim következményeibe, de néha egyszerűen nem úgy sülnek el a dolgaim, ahogy azt elterveztem. ezek után én már csak remélek... de azt nagyon.
