Aki akkor is mellettem van, ha minden összeomlott. Te voltál ott, amikor sírva vágtáztam végig Vásárhelyen, és beállíthattam hozzád úgy, hogy nem is szóltam. Te voltál az, aki a saját szülinapján engem ápolt, ha szükségem volt rá. Aki az életem legnagyobb hibáit is megérti, és tudom, hogy bármikor segít és számíthatok rá.
Te vagy az, aki ott volt életem legfontosabb pillanatainál, aki mindent tud rólam, és én is róla. Akire az életem is rábíznám, és tudom, hogy volt olyan, hogy megbántottuk egymást, de ezeknek nyoma sincsen. Te vagy az akinek a vállán mindig kisírhatom magam, aki soha nem hánytorgatja fel a hibáimat és akivel mindenen lehet röhögni. úgy őszintén telipofából, hangosan.
A veled együtt megélt dolgokat mindig jól esik felidézni, és még most is röhögök ha meghallok pár szót, mint például, hogy 'Schnitzel- ne nézzél kérlek.' 'labdát-anyád.' ' Kuznetsova-blog.' 'univerzum.' 'mac-milka' 'nadrág-folt' 'ajánlom, hogy most már végre legyél szerelmes mert pofán váglak.' 'érkezés-felelősség.' és ezeket csak mi értjük, de mi nagyon. és ez benne a jó...
Mindenkinek kívánok egy ilyen barátot:
Zsófiána.
