Egy hétköznapi embernek elég kevés olyan öröme van, amiben biztos lehet. Számomra a nyár pedig mindig ilyen... volt. Mindig vártam, hogy kisüssön a nap és kiüljünk a Teso melletti padok egyikére és szívjuk magunkba a D-vitamint, majd kifeküdjünk a pin.pong asztalra napozni. Ebben az évben egyik sem volt. Nem volt napsütés, nem volt 'mi' se és a pin.pong asztal közelébe sem mentem az elmúlt időszakban. Annyi minden változott. Annyi minden más lett. Már abban sem lehet biztosnak lenni, hogy nyáron süt a nap... Egész nap nem látok mást csak felhőket, igazi felhőket.!, amik azzal fenyegetnek, hogy bármelyik pillanatban egy egész cunamit zúdíthatnak a fejünkre. Ettől minden életkedvem elmegy és legszívesebben egész nap itthon ülnék pizsamában és a Wimbledont nézném, miközben halálra eszem magam mindenféle szeméttel, és eközben azzal a gondolattal nyugtatom magam, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy hogy nézek ki, mert ha egész végig ilyen nyarunk lesz, akkor úgysem fogom tudni felvenni a fürdőruhám. Igen...úgy döntöttem, hogy antiszociálisan ez lesz az egész napi programom.
Mindezek mellett mérges és hisztis vagyok. Az utobbi azért mert alvás és energiahiányom van. Mérges viszont jobban vagyok... mérges vagyok Rád, mert elfelejtettél, mérges vagyok Rád, mert egyáltalán létezel és a hülyeségeiddel meg a lemaradott gondolataiddal és a rosszakarásoddal az őrületbe kergetsz és én legszivesebben felpofoználak, de még sem tehetem, mérges vagyok Rád, mert önző vagy és amikor döntesz nem veszed figyelembe senki más érdekét csak a tiédet, és ez már néha nagyon dühítő, mérges vagyok Rád, mert rajtam vered le, hogy valaki más átvert, mérges vagyok Rád, mert nem tudsz nekem megbocsájtani, pedig ... mindegy...már elmondtam párszor, mérges vagyok Rád, mert kihasználtad illuminált állapotomat, mérges vagyok Rád, mert nem tudsz látni és nem hiszel nekem, mérges vagyok Rád, mert nem tudok rád mérges lenni, mérges vagyok Rád, mert mindenkin átgázolsz és te is olyan önző vagy, hogy más nem létezik számodra csak önmagad, és nem gondolsz bele a tetteid következményeibe, és legfőképpen mérges vagyok az időre, amiért el kell mulasztania minden jót, amikér annyit küzdünk, de amikor megszereztük és biztosak vagyunk benne, akkor kevesebb ideig marad, mint amennyi időt rászántunk.! Még mérgesebb vagyok az életre, mert nem ad lehetőséget, hogy mindezt a sok rossz dolgot megváltoztassuk és nincs más feladatunk csak ülni itt tehetetlenül és végignézni mindent... és igen, mérgelődni.
jah, és mérges vagyok az időre is...!
