We are all mad here.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság, Egyszer elmúlnak a színes éjszakák, Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár, Ami elmúlt, soha nem jön vissza már. Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább, És az állomáson állunk, ahol integetni kell, De a búcsúra csak pár…

Nehéz vele szembenézni. és nem is akarok... de tudom. Tudom, hogy egyszer majd szembe kell és akkor az majd mindent megváltoztat. Tudom... lehet, hogy nem hiszed el, és biztos, hogy tagadod, de tudom. Tudom, hogy én soha nem voltam, nem vagyok és nem is leszek neked elég. Te soha nem fogsz…

Ráébredtem, hogy nem szeretem, hogy hozzám közelálló személyek olvassák a blogomat. Nagyon jól esik, ha olyanról van szó, de sok konfliktust is okoz.  A legtöbbször emiatt nem lehetek őszinte, emiatt kell visszafognom magam és ha nem teszem, akkor jönnek a megjegyzések és a…

Imádom, hogy süt a nap és meleg van, de emellett mindez emlékeztet arra, hogy mindjárt itt a nyár. Itt lesz Kapolcs, munkát kell találnom, le kell forgatnom a vizsgafilmem, össze kell hoznom egy jó átlagot év végére és jajj még nagyon sok minden közeledik. Ötletem sincs, hogy mi…

Nem csak ez a blog lett hiányos...Hiányosak lettek a leveleim, a naplóm, a facebookos üzenetek, az sms-ek és a képek a falon.Nem tudom visszacsinálni, nem tudom megváltoztatni, nem tudom eltörölni, nem megtörténté tenni, de legalább ennyivel tudom tompítani az emlékeket. Nem akarok…