Nehéz vele szembenézni. és nem is akarok... de tudom. Tudom, hogy egyszer majd szembe kell és akkor az majd mindent megváltoztat.
Tudom... lehet, hogy nem hiszed el, és biztos, hogy tagadod, de tudom. Tudom, hogy én soha nem voltam, nem vagyok és nem is leszek neked elég. Te soha nem fogsz úgy viszonyulni az életedhez, hogy nem kell neked más. Nem fogsz soha úgy rám nézni, mint az egyetlenre... és most nem az örök egyetlenre gondolok, hanem a jelen pillanatbeli egyetlenre. Te mindig keresni fogsz mást is... Ez vagy te. Ilyen vagy és kész... de egyszer biztosan átfogod lépni még jobban azt a határt, mert nem lehet hogy ne legyen olyan helyzet. Lehet, hogy nem kéne megvárni azt a pillanatot, lehet előbb lépni kéne...
valamerre.
